Fej�t �ssze-vissza ingatta, minden szemsz�gb�l megn�zte a kivett t�rgyakat. Oldalt m�r egy halom kacat alkotott egy kupacot. Val�sz�n�leg azok k�z�l egyik sem lehet semmif�lek�ppen a feladv�ny rejtekhelye.
     Munka k�zben n�ha mormolt valamit, azt�n s�hajtott egyet �s a kupac egyre csak emelkedett. Kezdtem elbizonytalanodni. �jra a sz�mhoz emeltem a cs�sz�t, de sajnos azt tapasztaltam, hogy m�r egy csepp k�v� sincs benne. Fel�lltam �s miel�tt a konyh�ba mentem volna, meg�lltam az �r�asztal mellett. A fi�k �res volt. Mindent kiszedett. Viszont maga el�tt egy t�rgy m�g lapult: a sakkdoboz. Benne b�buk �s egy kihajthat� lap, amin 64 fekete-feh�r n�gyzet volt festve. Egyel�re nem �rt hozz�, csak vizsg�lta. Mikor �pp k�rdeztem volna, kiegyenesedett �s vett egy nagy leveg�t.

- Ez lesz az.

A fel�gyel� felpattant, odal�pett az asztalhoz �s visszafojtott l�legzettel figyelt�k minden szav�t.

- Megtal�lta?

- A felad�nk elk�vetett egy apr�cska sz�ps�ghib�t. Ezen a dobozon k�tszer kevesebb por van, mint a t�bbi t�rgyon, amit kiszedtem a fi�kb�l. Vagyis…

- Ezt k�s�bb tette bele – fejeztem be a mondat�t.

- Pontosan.

- Sz�val ebben van elrejtve a feladv�ny? – K�rdezte Lestrade.

- Ebben kell lennie. L�ssuk csak, mi van benne.

Kipattintotta a kapcsot �s felnyitotta a doboz fedel�t. El�sz�r a kihajthat� alapzatot vette ki. Kinyitotta �s megforgatta, azt�n a kupac tetej�re dobta.

- Nem ezen van – jegyezte meg.

- Akkor a b�bukban? – Kock�ztattam meg ezt a gondolatot.

- Lehets�ges. Viszont el�bb el kell v�geznem egy egyszer� kutat�st. - A kacatkupac tetej�r�l felkapta az alapzatot �s kihajtotta maga el�. Elkezdte a figur�kat a hely�kre fel�ll�tani. Agg�dva figyeltem, ahogy a dobozb�l egyre fogynak a b�buk. Csal�dottan s�hajtottam, amikor megl�ttam a teljes sakk-k�szletet felsorakozva.

- �tlet?

- Fogalmam sincs. Nem hi�nyzik semmi. Ha esetleg az egyik nem lenne meg, akkor el lehetne indulni valamerre… Vagy csak egy s�r�lt figur�t k�ne tal�lnunk. Valamelyiket, amelyik m�smilyen, mint a t�bbi.

- Nagyszer� – mormoltam. Nem erre sz�m�tottam. Azt hittem, hogy ez a fi�k majd tov�bbvisz benn�nket ehhez az elmebeteghez. �jra eszembe jutott a v�rnyomos ablak�veg. Azt�n m�g valami. Tegnap Sherlock azt a pap�rt let�pte az ablakr�l �s a f�ldre dobta. Este viszont megint ott volt azzal a n�gy h�tborzongat� sz�val. Kin�ztem az ablakon. M�r nincsen ott, sem a foltok. Reszketni kezdetem. A f�lelem j�rta �t a testem. Ma reggelre valaki let�r�lte a nyomokat. Olyan furcsa volt ez az eg�sz. Valaki meg akar ijeszteni. De ki lehet az? Sherlock hangja r�ntott vissza a jelenbe.

- Rengeteg ideig eltarthat, m�g �tvizsg�lom az �sszes sakkb�but.

- Seg�tsek? Ez valami c�lz�s volt? – K�rdezte Greg.

- Nem. – Fel�llt. – Ha szeretne, mehet, mivel pillanatokon bel�l �j �gyet kap. – Majd, mint valami v�gsz�, megcs�rrent egy mobil. A fel�gyel��. B�mulatos, csak erre tudtam gondolni.

- Maga egy… - megforgatta a szem�t – nem ember. – Majd m�g jelentkezem – azzal kil�pett az ajt�n �s a folyos�r�l m�g lehetett hallani, ahogy azt mondja, „Itt Lestrade.”

***

Nem szerettem volna zavarni munka k�zben, ez�rt elvonultam a szob�j�ba. A t�sk�mb�l kivettem a tabletemet �s ellen�riztem az e-mailjeimet. A f�n�k�mt�l, Dr. Previst�l j�tt egy. Tegnapel�tt �rta.

Tisztelt Molly Hooper,
Tudatnom kell �nnel, hogy keddt�l kezdve erre a h�tre Johnson lev�ltja Mag�t. Kellemes pihen�st.
Dr. Previs

Meglep�dtem. �pp indultam volna dolgozni, de ennek a h�rnek igaz�n �r�ltem. Keddenk�nt tizenegyre j�rok dolgozni este kilencig. Ez a nap a leghosszabb. Tal�n ez�rt szeretek olyan kor�n f�lkelni minden kedden; hogy �lvezhessem a szabadid�met, �s hogy kicsit kimozduljak. Szoktam futni j�rni. �gy levezethetem az el�z� nap felgy�lemlett stresszt.

     R�kattintottam a „V�lasz” ikonra �s leg�peltem egy r�vidke k�sz�netnyilv�n�t�st �s egy ments�get, ami�rt nem �rtam el�bb. M�g feln�ztem a kedvenc csatorn�imra, hogy kicsit kikapcsol�djak. Tal�ltam p�r �j vide�t. Gondoltam keresek valami �j sorozatot, �pp most fejeztem be az el�z�t. Mikor elind�tottam volna az els� r�szt, kiny�lt a h�l� ajtaja. Sherlock �llt ott arc�n hatalmas vigyorral. Lez�rtam a tabletet �s letettem magam mell�.

- Na, mire jutott�l?

- Tal�ltam valamit – s�gta izgatottan. K�zelebb j�tt, egyet l�pett el�re.

- Mit?

- Gyere, megmutatom.

Abban a pillanatban, ahogy kil�pt�nk a szob�b�l, a bej�rati ajt� kiny�lt �s a k�sz�b�n John Watson jelent meg.

- J� reggelt – motyogta.

- J� reggelt, John – �dv�z�ltem. Sherlock k�zben odas�t�lt hozz�.

- Nem gondolt�l m�r arra, hogy keresel valami kis lak�st magadnak?

- Az�rt enn�l egy kicsit udvariasabban is megk�rhett�l volna, hogy menjek el. De egy�bk�nt j� h�rem van.

Sherlock s�hajtott �s v�rta a folytat�st.

- Elk�lt�z�m.

Erre egyik�nk sem sz�m�tott.

- T�nyleg? Ez val�ban nagyszer� h�r. De am�gy hova?

- A menyasszonyomhoz.

Na, ez a sz� ki�br�nd�t� volt. L�ttam, hogy Sherlockb�l szinte m�r k�sz�l kit�rni a „Miiii?”, de v�g�l megr�ntotta a v�ll�t �s mell�m l�pett.

- �sszepakolok, ha nem gond – mondta �s m�r el is t�nt a szem�nk el�l.

Valami v�gtelen�l �r�lt mosolyt fedeztem fel Sherlock arc�n. Azt�n mintha valami m�s jutott volna az esz�be, izmai ellazultak, arca olyan semmilyen volt. R�m n�zett.

- Akkor… gyere, megmutatom, mit tal�ltam. – Az �r�asztalhoz l�pt�nk �s az asztalra mutatott. Teljesen elk�pedtem.

Tov�bb a k�vetkez� r�szhez>>
Vissza az el�z� r�szhez>>

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2014.10.16. 22:39 Balogn� Marton T�mea Mikor folytat�dik a t�rt�net? Eszm�letlen j�!